HTML

Vízipók a messzeségben

A hosszú fehér felhő földje, Új-Zéland

Friss topikok

  • Vizipókom: @Soma Barnabás: Haha:) Jól esik, hogy lassan többet írsz az én blogomra, mint a sajátodra, de azér... (2011.08.22. 07:00) Otago-félsziget
  • Soma Barnabás: Hali. Örülök hogy tetszett, de ha netán a pingvinek is érdekelnek akkor a pingu-t ajánlom. Ezen me... (2011.08.13. 21:49) Study time
  • Soma Barnabás: hali Most hogy már ilyen jóban vagy a fókákkal ideje a lelküket is megismerni: sorozatokingyen.org... (2011.08.03. 22:17) Moeraki gömbkövek, Shag Point
  • Vizipókom: Nem-nem, jó lesz az a rafting, egyszerűen csak több rögbi meccsre kell járnunk mostantól. Bocsi, d... (2011.07.25. 10:22) Jazz koncert, rögbi meccs, templombuli...
  • allianna: egyelőre keresem a szavakat, ha megtaláltam, majd folytatom:) vigyázz magadra, üdv.: AAnna (2011.07.19. 13:44) Faültetés, Sandfly Beach

Linkblog

2009.08.27. 23:45 Vizipókom

Koppenhága

 

Kedden reggel kihasználva a jó időt, illetve a kezdeti lelkesedésemet, elmentem futni suli előtt, fél 8-kor egy fél órára. Nyilván a szarvasok felé vitt az utam. Különösen hangulatos volt az erdő a reggeli fénynél, illetve rajtam kívül csak néhány lovas és futó törte meg a csendet. Temérdek sok szarvas volt, 100 méterenként legelészett egy-egy „csorda”, de kb. 50 méteres távolságból tűrtek csak meg. Ha pedig nem a füvön futottam, hanem zajosabb talajon, akkor szaladtak szana-széjjel (hú, ezt a szót még sohasem írtam le…nagyon hülyén [hehe, azt írja a helyesírás ellenőrző, hogy "ilyen szót nem illik papírra, illetve képernyőre vetni!" borzasztó szorri vagyok] néz ki, úgyhogy nem is fogom többet:(). Egy icipici bébi bambi viszont annyira megilletődött azon, hogy végre egy magyar futót lát a sok dán után, hogy elfelejtett elmenekülni, na, tőle 3 méterre mentem el. A fordulónál pedig muszáj volt megállnom, mert a lejtő aljában, kb. 100 méterre tőlem megjelent egy szarvas…aztán még egy, aztán még soksoksok, elkezdtem számolni őket, de 50-nél meguntam, gondoltam ez is éppen elég volt kora reggel:). Gyönyörű libasorban vonultak át az erdőn, de mintha valami katonai osztag igyekezett volna reggeli tornára. Ami érdekes volt, hogy hétfő délután szinte csak hímeket láttunk (gondolom azok az agancsosok:)), reggel viszont egy darabot sem láttam. Csak két oka lehet ennek. Az egyik, hogy csak délután kell hordaniuk az agancsot, amikor jön a sok látogató. Másik verzió, hogy akár az embereknél, náluk is lusták a férfiak, és csak kilenckor kecmeregnek ki az ágyukból, mire az asszony már begyűjtötte nekik az élelmet;) (Na azt hiszem most fognak megkövezni a Kanyonosok, hogy én aztán ne beszéljek, és igazuk van. De ez úton is köszönöm nekik, hogy tolerálják fogyatékosságomat a későn keléssel kapcsolatban).
 
Megkaptuk a könyveket…fúúú, hát eléggé lesokkolt a látvány, meg a súly. 9 könyv, ebből négy tipikusan egyetemi vastagságú. Ja, és jövő héten jön még ehhez 1-2. Viszont az nagy könnyebbség (és ezt most tudtam meg), hogy az Erasmusos diákok kölcsön kapják a könyveket, nem kell megvenni. Kezdek egyre kíváncsibb lenni a tanításra, mert az összes Erasmusos diák első félévre jelentkezett, én viszont a harmadikra…remélem, nem lesz nagy szívás. Így az angolom valószínűleg többet fog fejlődni, mert az Erasmusosok és első évesek körében elég gyenge az átlag szint. Viszont biztosan nagyobb kihívás lesz olyanok közé bekerülni, akik már hozzá vannak szokva ehhez az egészen más oktatási stílushoz.
Este (3 órás délutáni alvás után) megfőztem az első kinti paprikás krumplimat…nyammm. Amúgy várom szeretettel az egyszerű, és olcsó recepteket, minden jól jön ilyen ínséges időszakbanJ. De komolyan mondom!!!
Tegnap az egyik tanár tartott „előadást” a dán oktatásról, hogy mit várnak tőlünk, illetve, hogy mi mit várunk tőlük. Nem mondta ki, de érezhető volt, hogy már ezt a bevezető órát is abban a stílusban tolta. Nem biztos, hogy könnyű lesz megszokni, de biztos nagyon jót fog tenni, mind a gondolkodásomnak, mind az angolomnak, hiszen az oktatásuk lényege, hogy nem a tanár darálja le az anyagot, és tanulunk tőle, hanem egymástól tanulunk, miközben megbeszéljük a tananyagot. Na mindegy, amíg még nem kóstoltam bele nem nagyon szeretnék okoskodni, inkább majd, ha benne vagyok, mesélek többet. A tanár (aki szintén nagyon jó fej volt) óra végén levetített néhány Dániára jellemző fotót, csak úgy kedvcsinálónak. Az utolsó fotó egy közeli felvétel volt a Napról… s hozzá a duma: „Ez a Nap. Jól nézzétek meg, raktározzátok el az agyatokban, mert ez az, amitől október végén elbúcsúzhattok” Hát ez nagyon bíztató:(
Délután 2-kor pedig várt minket 2 busz a koli előtt, melyek bevittek minket Koppenhágába városnézésre. Egyrészt kellemes csalódás volt, hogy busszal vittek minket, és nem kellett bumlizni, másrészt viszont csak egy kis ízelítőt kaptunk a városból. 3 helyen tettek ki minket (nyilván a 3 leghíresebb látnivalónál): először a „Kishableány”-nál…aranyos, persze, de nem egy nagy szám. Jó, hogy busszal vittek oda, mert így nem kellett bosszankodni, hogy ezért gyalogoltam ennyit??? Következő megálló az új operával szemben volt, kaptunk 1 órát nézelődésre, úgyhogy onnan gyalog mentünk megnézni „Nyhavnt”. Ez az a csatorna, aminek a képét teszik a legtöbb koppenhágai prospektus elejére. Színes házak, s végig kiülős kávézók, éttermek, a csatorna két partján pedig impozáns vitorlás hajók. Így nyáron tényleg nagyon nagy nyüzsi van ott, kíváncsi leszek rá télen. Bár a buszról láttuk Koppenhága főterét (vagy valami olyasmit), na hát ahhoz képest viszont itt csak lézengtek az emberek. Az egy óránkba belefért még egy templom, ami elől gyönyörű kilátás nyílt az operára. És fordítva: következő megálló az operánál volt, s onnan egy sugárúton keresztül gyönyörűen látszott a templom. Az egész városnéző séta legmeglepőbb élménye: Az opera oldalában egyszer csak kinyílt egy hangár, s 40-60 éves nénik kezdték kicipelni a tengerikajakokat, majd levitték, és vízre szálltak. Húh, hát számomra ez nagyon meghökkentő volt…azóta sem tudom magamban összekötni ezt a két dolgot: opera-tengeri kajak. ??? Amikor odamentem fotózni, nagyon kedvesen mosolyogtak a nénik, de irtó nyuszi vagyok, és nem mertem megkérdezni, hogy mikor mehetek én is ki egy körre:(. Valószínűleg többek között azért sem tettem, mert még mindig szenvedek a repülőút hatásaitól (hideg és száraz levegő volt, én meg egy nagyon picit már náthás is voltam, úgyhogy így a kettő együtt nagyon hazavágottL…vagyis Dániábavágott:)). Itt, a csatorna partján az opera előtt már nagyon lehetett érezni a „dán szellőt”.  Elvileg a következő állomás lett volna Christiania, de talán kifutottunk az időből, vagy valami más miatt ott mégsem álltunk meg. Szóval kell még majd menni Koppenhágába:). 5 órakor értünk a Tivolihoz, Koppenhága híres vidámparkjához, ki lehetett szállni, viszont utána tömegközlekedéssel kellett volna hazamenni, mert a buszok jöttek vissza. Én nem csak ezért nem mentem most a Tivoliba, hanem azért sem, mert ha már kifizetem azt a horribilis összegű belépőt, akkor hadd élvezzem egész nap, ne csak pár órát. Szóval ezt is majd máskor.
Ma két HR-es jött teátrális (:)) előadást tartani, elvileg a diákmunka-lehetőségekről, gyakorlatilag inkább általános álláskeresési okosítás volt. De tény, hogy többet tanultam az 1 óra alatt, mint az előző féléves „karriertervezés” című tantárgy óráin. De sajnos a diákmunkákkal kapcsolatban nem lettünk okosabbak.
Délután pedig a „Statsforvaltningen”-t látogattuk meg, nem tudom, hogy mit jelent, de itt kellett benyújtanunk a tartózkodási engedély-kérelmet. Kicsit para volt, hogy kb. 80 diák vonult oda egyszerre, de max 2 perc alatt intéztek el egy embert, volt három pult, szóval meglepően hamar végeztünk. És persze még a 80. emberre is ugyanúgy tudtak mosolyogni az ügyintézők.
Ja, az előző beszámolóban elfelejtettem megírni, hogy amikor kimentünk a strandra piknikezni, akkor kijöttek a tanárok is, járkáltak körbe körbe, mindig leültek egy-egy csoporthoz beszélgetni. Ez nagyon szimpatikus. A műegyetemi tanárok általában meg sem ismernek az egyetemkertben, nem hogy beszélgetnének velünk.
 
Remélem a következő beszámolót már egészségesen fogom írni. Ami valószínű is, mert amíg kúrálom magam, addig valószínű nem sok kalandról tudnék mesélni…(azért nem kell aggódni, nem vagyok a halálomon:)).
Hujujujjj, már megint hosszú lettem:)

6 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://megyavizipok.blog.hu/api/trackback/id/tr471343163

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szösziuma 2009.08.28. 10:34:32

Azért azt nem hagyhattam szó nélkül, hogy a BME-n nem köszönnek, sőt beszélgetnek velünk a tanárok... Zita, nem emlékszel... a múltkor a parkban... kivel is dumcsiztunk? :)

allianna 2009.09.01. 14:34:14

Szuper lehet minden!
No, mint új asszony ajánlok egy jó kis receptet: mogyorókrémes zsemle.
Fogom a zsemlét, félbevágom. Ugyanazzal a késsel, ügyes, kanalazó mozdulatokkal, egy kupacnyit kiemelek a mogyorókrémes üvegből (pl. nutella)a zsemle egyik felére. A zsemlét összehajtom, és már tálalom is. Jó étvágyat!

Vizipókom 2009.09.01. 21:52:16

Anna! Őszintén köszönöm! Ezért már érdemes is volt férjhez menned...azóta tanultad?:) (gyengébbek kedvéért az egyszerűbb recept: a mogyorós ujjacska, mikor is kés helyett az ujjaddal kanyarítassz a mogyorókrémből, s kenyér helyett azonnal a szádba helyezed. Bár igaz, így kenyér nélkül kevesebb benne a szénhidrát) Köszönöm mégegyszer. Éljen az Annahumor!

SH. Hanna 2009.09.01. 22:32:04

Tök jó lehet kint, de asszem nem irigykedem, mert remélem, hogy néhány hét mulva már én is hasonló élményekkel gazdagodom...
Olyan bunkó vagy az Annával, és semmit sem veszel komolyan... Tanuja vagyok, hogy még házasság előtt is birtokában volt eme tudásnak!!! (azt azért hozzáteszem, hogy nem tudománynak:-)))
Jobbulást, a majdnem halálán lévő kis vizipóknak!!!

Vizipókom 2009.09.06. 22:08:04

Bezony Hanna,Te is mindjárt mész a jóba! Hanyadikán repülsz?
Reszkess, mert csúnyán meg leszel látogatva, ha lesz pénzem:)

SH. Hanna 2009.09.07. 13:19:00

22.-én! Hnaphoz két hétre...
Remegek, reszketek, de inkább csinosan érkezz a reptérre:-)))
süti beállítások módosítása