HTML

Vízipók a messzeségben

A hosszú fehér felhő földje, Új-Zéland

Friss topikok

  • Vizipókom: @Soma Barnabás: Haha:) Jól esik, hogy lassan többet írsz az én blogomra, mint a sajátodra, de azér... (2011.08.22. 07:00) Otago-félsziget
  • Soma Barnabás: Hali. Örülök hogy tetszett, de ha netán a pingvinek is érdekelnek akkor a pingu-t ajánlom. Ezen me... (2011.08.13. 21:49) Study time
  • Soma Barnabás: hali Most hogy már ilyen jóban vagy a fókákkal ideje a lelküket is megismerni: sorozatokingyen.org... (2011.08.03. 22:17) Moeraki gömbkövek, Shag Point
  • Vizipókom: Nem-nem, jó lesz az a rafting, egyszerűen csak több rögbi meccsre kell járnunk mostantól. Bocsi, d... (2011.07.25. 10:22) Jazz koncert, rögbi meccs, templombuli...
  • allianna: egyelőre keresem a szavakat, ha megtaláltam, majd folytatom:) vigyázz magadra, üdv.: AAnna (2011.07.19. 13:44) Faültetés, Sandfly Beach

Linkblog

2009.10.11. 02:20 Vizipókom

Bringa, ősz, miegymás

Ez félig-meddig múlt heti bejegyzés, csak lusta voltam befejezni.

Szóval a múlt heti raft edzés után megért bennem a gondolat, hogy mégiscsak érdemes a koppenhágai biciklizésnek szentelni néhány sort-néhány oldalt-néhány könyvet akár. De tényleg, ezt tanítani kéne. Hihetetlen, hogy itt mennyire tökéletesen működik…ez is.

Nagyon fílinges a városban bringázni, illetve a mi kis külvárosunkban is, igaz, más élmény, de élmény. Ma például visszavittem Lasse-nek a kajakját (persze megint a csodabringával), és este 8-kor kb üresek voltak az utcák (bár nem ez a lényege a koppenhágai bringázásnak, ezt csak úgy megemlítettem, mint érdekesség). Át kellett mennem két autópálya felett is, ott volt forgalom, csak innen gondoltam, hogy mégsem érte minden-embert-elpusztító-atomcsapás kisvárosunkat. Mellesleg az autópályák kimondottan jól néznek ki így éjszaka. Muszáj lesz majd csinálnom képeket.

Na, de kanyarodjunk vissza a belvárosba. Szóval fantasztikus, ahogy hömpölyög a biciklis tömeg. Irtó jól néz ki, ahogy a pirosnál várakozó biciklisek együtt megindulnak, eközben néhány autó is persze, de sokkal több a biciklis…mindebben pedig részt venni szuper jó. Annyira pezsgővé, élettel telivé varázsolja a várost.

Szinte mindig más útvonalon megyek raftedzésre, legalábbis már Koppenhágán belül. A múltkor át kellett mennem egy hídon, ahol két autóssávnyi bicikli út volt…nem akartam elhinni, aztán amikor elhittem, nevetnem kellett.

Igazából könnyen a városi bringázás függőjévé lehet itt válni, de bennem mindig nagyon kettős érzések vannak (bár örömmel tapasztalom, hogy a pozitív már kezdi elnyomni a negatívat, ahogy szokom hozzá): egyrészt eszméletlenül élvezem az egészet, ahogyan működik, ahogy mindenki betartja a szabályokat, ahogy nem tudsz olyan útvonalon menni, hogy egy pillanatra is le kelljen térned az igen biztonságos bringaútról, na persze a kátyú szó itt ismeretlen (nem csak azért, mert viszonylag kevés dán tud magyarul…). Ugyanakkor eleinte nagyon hamar előfurakodtak azok a gondolatok is, hogy mennyire igazságtalan, hogy ez nem tud így működni Magyarországon. Most persze leírhatnám, hogy miért nem szeretek Budapesten bringázni, de ez a blog nem erről szól, különben pedig talán nem is kell magyarázzam. Szóval egyszerűen hihetetlen, hogy emberek az egyik helyen mennyire kultúráltan közlekednek, a másikon pedig mennyire nem.

No persze, Koppenhága, illetve Dánia tesz is azért, hogy sokan térjenek át autóról bringára, illetve szeressék meg a bringázást. Az egész város a bringásokra van ráállva. Mindenhol, nagyjából minden utcaarkon van biciklitároló, a forgalmasabb csomópontokban hatalmas, illetve több helyen emeletes bringatároló van. A metróhoz, vasúthoz van külön bringás lift, a közlekedési lámpákat biciklis sebességhez állítják (!!!). Hát ez már bőven elég lenne, hogy otthon se szálljak le a kerékpáromról, de itt ehhez hozzájön még az autósok figyelmessége. Ami azért nem utolsó szempont, ha az ember túl is akarja élni a közlekedést. Egyszerűen mindenkinek természetes, hogy ha be akar kanyarodni eléd, Te hiába vagy még 50 méterre, ő megáll, és csak utánad kanyarodik be. Nap, mint nap millió ilyet tapasztalok. A jóhoz persze könnyű hozzászokni, úgyhogy otthon majd óvatos kell legyek. Bár még mindig sokszor zavarban érzem magam, amikor átengednek, pedig simán átférnének előttem, én meg nem szólnék egy rossz szót sem, ha esetleg egy pillanatra lassítanom kéne.

Múlt hétvégén az egyik kajakossal beszélgettünk a bringázásról, és tök érdekes volt, mondta, hogy imád csak úgy bringázni Koppenhágában, mert nagyon nagy fíling. Az egy dolog, hogy én is imádok, de nekem ez új, meg ugye „turista” vagyok itt, de az tök jó, hogy ő, mint őshonos is ennyire odavan érte. MeghatóJ

Na, hogy azért ne csak ajnározzam a népet, a biciklisek között itt is vannak nagyon vakmerők, illetve közveszélyesek. Ők ebben a kétkerekű világban nőttek fel, szóval nekik lehet, hogy teljesen normális, hogy jobbról-balról összevissza előzgetnek, mobiltelefonálnak, miközben az ölükben ül a gyerek, stb. És szinte mindenki sisak nélkül. Megkockáztatom, hogy szám szerint kb. annyian bicajoznak itt sisakban, mint otthon. Csak, hát ugye az arányok…

Ja, és tök fura, hogy biciklis futárt még nem láttam, pedig amióta ez először feltűnt, figyelem őket, de azóta sem.

Arra leszek kíváncsi, hogy a tél beálltával mennyire változik a bicikli utak népsűrűsége. Állítólag télen is simán bicajozik mindenki. Azért majd megnézemJ

Ha már tél… hát, igen itt már megjött az ősz. Múlt héten edzés után 7 fokban tekertem haza, nem volt már annyira kellemes. Egyik éjjel vihar is volt, majd reggel, amikor mentem suliba, még a fű tele volt borsónyi jégdarabokkal. Ez biztos azt jelentette, hogy kb 25-30 fok volt földközelben:s…

Az ősz, és a hideg beállta ellenére, még mindig szerencsésnek monhatjuk magunkat az időjárással, mert még nem sok olyan nap volt, amikor legalább egy kicsit ne sütött volna ki a nap. Bár az egész napos jó időket már elfelejthetjük. Viszont én teljesen boldog tudok lenni, hogy milyen jó időnk van, 12-13 fok. Erre mesélitek, hogy otthon 20-on akármennyi van, na akkor azért egy picit sírdogálok.

A múlt heti raft edzésen pedig felfedeztünk egy újabb sightseeing útvonalat…nem olyan rossz az opera tövében evezgetni.

Hallottam, hogy a dánok nagy utazók, és akárhány dánnal eddig beszéltem, mind ezt igazolta. Tényleg, a raftosok, kajakosok, vadvízesek, mindenki, akivel eddig beszéltem, évekig élt külföldön (ja, nem, az a 4 éves kislány, aki az utcán szólított le minket, az talán még nem). Ez nagyon tetszik. Csak azt nem értem, hogy ez alapján sokkal nyitottabbnak kéne lenniük a külföldiekre. Szerintem. Bár még Anna mesélte, hogy az ő barátja dán, és tipikusan az antiszoc dán, aki nagyon nehezen nyílik meg, addig pedig azt hiszed, hogy utál (pedig nem). No, és ő is élt külföldön, és hogy ott abszolút nyitott, és átveszi a külföldi virtust, aztán hazajön és visszatér a dánsága. Fura.

Jaaaaj, és most kedden, amikor tekertem haza Koppenhágából, rámtört az érzés, hogy itt élek. Nem tudom, fura volt, de eljött ez a pillanat is. És jó érzés itt élni.

No, ez csak egy olyan „megosztom a gondolataimat” bejegyzés voltJ

 

U.i: azé figyeltétek, hogy megjósoltam Riot?! ;)

 

2 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://megyavizipok.blog.hu/api/trackback/id/tr261441748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SH. Hanna 2009.10.12. 10:41:40

Én is Riónak drukkoltam, bár utána tudtam meg, hogy a foci vb-t is ők rendezik. Nagyon szerencsések. Nagy party lesz...
És hogy a golf olimpiai szám. No komment...

Vizipókom 2009.10.12. 13:22:04

@SH. Hanna: Bezony, parti az lesz...ott is a helyünk! Addigra már gazdagok leszünk, úgyhogy no problem.
süti beállítások módosítása